[ Pobierz całość w formacie PDF ]
Egy automobil gördült a ház elé.
Jönnek, anyácskám! kiáltotta izgatottan.
Anyja is odalépett az ablakhoz. Lopva nézték az elegáns autót,
amibQl Heinz Salfner épp akkor segítette ki Carla Rottmannt.
Egy utolsó gyors simítással rendbe szedték toalettjüket, és már
nyitották is a kis fogadószoba ajtaját. Az idQs hölgy itt várta fiát és
Carla kisasszonyt, míg Käte kiszaladt ajtót nyitni. Szobalányt nem
engedhettek meg maguknak. Heinz Salfner már a szqk folyosón
bemutatta Carlát a testvérének.
Käte, Rottmann kisasszony nagyon aggódik, hogy a terhetekre
lesz. Meg kellene nyugtatnod kezdte tréfálkozva, hogy elqzze Carla
elfogódottságát.
Carla mindvégig szörnyen csüggetegen ült az autóban, és mindegyre
csak azt kérdezgette a szemközt ülQ HeinztQl, hogy biztos nem lesz-e
terhére a hölgyeknek.
Käte nevetett.
Ó, ha tudná, kedves kisasszony, milyen boldogok vagyunk, hogy
betévedt a mi csöndes kis otthonunkba, akkor nem hihetné azt, hogy
alkalmatlan. Nekünk minden látogatás ünnep.
Ezzel nyájasan nyújtotta a kezét. Carla melegen megszorította.
Nagyon kedves önöktQl, hogy így gondolják.
Jöjjön csak be, édesanyám már várja!
Käte kitárta a kis fogadószoba ajtaját. Carla belépett.
Salfner asszony a maga választékos és csendes módján üdvözölte a
fiatal hölgyet, és rögtön a szívébe is zárta. Käte-hez hasonlóan Q is
némiképpen meglepQdött Rottmann kisasszony káprázatosnak
semmiképpen nem mondható megjelenésén, mely egyáltalán nem illett
a gazdag örökösökrQl alkotott elképzeléseibe. Carlából azonban
jótékony szeretet sugárzott e két nQ iránt, amiért azok oly nyugodtan és
büszkén viselték sorsukat. Anya és lánya egyformán tetszettek neki.
Käte vidámsága hamarosan kiqzte a lelkébQl korábbi lehangoltságát,
és az idQs hölgy kedvessége is jólesQen melengette a szívét.
Sikerült megilletQdöttség nélkül megkérnie a két hölgyet, legyenek
egy kissé a segítségére, hogy ismét beleszokjon a hazai életbe. A fiatal
Salfner is támogatta ebben.
Kedves anyám, Rottmann úr azt kéri tQled, hogy kísérd el a
kisasszonyt bevásárlásaira, hogy gardróbját kiegészíthesse. Ha Käte-nek
van ideje, talán Q is veletek tarthatna. Rottmann kisasszony még nem
ismeri a megfelelQ üzleteket, és Rottmann úrnak megelégedésére
szolgálna, ha egy kissé gardíroznád a hölgyet mondta a társalgás
folyamán.
Nagyon hálás lennék önnek, kedves asszonyom, ha támogatna a
tanácsaival és a tapasztalatával fqzte hozzá Carla.
Salfner asszony és a lánya rögtön késznek mutatkozott erre.
Ez ünnep lesz a számunkra örvendezett Käte , én ugyanis élek-
halok a bevásárlásért.
Carla hálásan megköszönte jóindulatukat. PercrQl percre
felszabadultabb lett, korábbi kényszeredettsége pedig hamarosan
elillant. Amikor egy negyedóra múlva búcsúzkodni kezdtek, meghívta
magához másnapra a két hölgyet teázni, akik ezt köszönettel elfogadták.
Ekkor Heinz is elbúcsúzott, és Carlával együtt kisvártatva eltávoztak.
A férfi hazáig kísérte a lányt, ugyanis Rottmann úrral üzleti ügyben
kellett tárgyalnia.
Amint ismét egyedül maradt anya és lánya, Käte meglepQdve
kérdezte:
Anyácskám, láttál te már ilyen gazdag nQt ennyire szerényen
öltözködni?
Az idQs hölgy megcsóválta a fejét.
Nem, semmi sincs benne a gazdagok szokásaiból. Inkább olyan
benyomást kelt, mint akit szívbQl kell sajnálni.
És egyáltalában& nem néz ki túlságosan boldognak, és úgy tqnik,
nagyon kevés tehetsége van ahhoz, hogy érvényesüljön. De kedves,
jóságos szemei vannak, és ha egy kicsit sikkesebben öltözne, egész
csinos látványt nyújtana. Úgy tqnik, nem sokat törQdtek vele.
Salfner asszony jólesQ pillantást vetett az Q elragadó lánykájára. Bár
Käte szerényen és egyszerqen öltözött, mégis sokkal csinosabb volt,
mint a gazdag örökös.
Heinz azt mondta, hogy Carla kisasszony éveket töltött
vénkisasszony nagynénjénél.
Hát úgy is néz ki, anyácskám! Egész megjelenésén valami
elmaradottság látszik. Fel kellene karolnunk egy kicsit ezt a szegény
gazdag leányt. Jó, hogy azt mondtad, toalett-ügyekben ellátod a
tanácsaiddal. Majd te segítesz neki kinézni a legfinomabb ruhákat,
hiszen nagyon választékos ízlésed van, anyácskám. Meg aztán nem is
nagyon kell neki a fillérekkel gondolnia.
És& mit súg a látogatás után a mindentudó kismadarad?
kérdezte az anya tréfásan, finom mosollyal figyelve lányát.
Käte úgy tett, mint aki erQsen hegyezi a fülét.
Azt mondja, hogy nem tévedett. Nem vetted észre, anyácskám,
hogyan nézett Rottmann kisasszony Heinz-re? Annyira erQs bizalom
látszott a szemében és még valami& A kismadaram nagyon derqlátó.
Az idQs hölgy mélyet sóhajtott.
Bízzuk ezt a Jóistenre, Käte! Semmi kifogásom nem lenne az ellen,
ha beteljesedne a jóslat. Mindenesetre igyekszünk megszolgálni Carla
kisasszony bizalmát. Úgy látszik, nagy szüksége van arra, hogy egy
kicsit felkarolják.
Käte elnevette magát, majd mosolyogva így szólt:
Képzeld csak el, anyácskám, milyen izgalmas lesz! A szárnyaink
alá veszünk egy gazdag örököst, elkísérjük vásárolni, és persze biztosan
kocsin megyünk az üzletekbe, ahol a legpompásabb darabokat fogják
majd elénk tenni, és nem az árak felQl fogunk elQször kérdezni, ami
eleve elveszi az ember kedvét. Jaj, de jó lesz, anyácskám!
Salfer asszony mosolyogva simogatta meg lánya szQke haját.
Te aztán mindenbQl ünnepet csinálsz, Käte!
IV.
Teltek-múltak a hetek. Carla meglehetQsen jól beleszokott a számára
kezdetben annyira új és idegen körülményekbe. S hogy ez könnyebben
ment, mint eleinte tartott tQle, azt elsQsorban Heinz Salfnernak, a fiú
anyjának és Käte-nek köszönhette. FQleg a vidám természetq Käte
segítette az eligazodásban, szinte az elsQ pillanattól fogva folyamatosan.
Ez a talpraesett, életvidám teremtés minden dolgot a jó oldala felQl
nézett, és rendkívül jó hatással volt Carlára. Tudta is pontosan, hogyan
segíthetne Rottmann kisasszonyon. Márpedig valakinek segíteni kellett
neki.
Hamarosan tisztán és élesen átlátta, hogy is érez a magányos leány.
Talán nála is jobban tudta, mennyire szereti a bátyját, és azt is
felismerte, hogy Heinz bizonyos szándékossággal keresi Carla
közelségét. Käte anyja még mindig nem nagyon akarta elhinni, hogy fia
és Rottman kisasszony között valami szövQdik. Egy napon azonban
Heinz látogatóba ment anyjáékhoz, és míg Käte a konyhában
foglalatoskodott a vacsorakészítéssel, a fiú mély levegQt vett, és
megkérdezte:
Anya, hogy tetszik neked Rottmann kisasszony?
Az idQs hölgy kutató tekintettel nézte a fiát.
Hiszen ezt már elmondtam, Heinz. Rottmann kisasszony kedves és
jó gyermek, mindenesetre sokkal értékesebb, mint azt felületes
ismeretség után gondolhatná az ember. ElQbb jól meg kell ismerni,
hogy igazából meg lehessen ítélni, hiszen félénk és visszahúzódó
teremtés, mint általában a magányos emberek. De miért kérded?
Különleges oka van annak, anyám. Az a szándékom, hogy
megkérjem Carla Rottmann kezét.
Az idQs hölgy elsápadt a felindultságtól.
Heinz, nem túl nagy vakmerQség ez? Te és a gazdag kereskedQ
egyetlen leánya?
Heinz megfogta anyja kezét.
Ne ijedj meg, és fQleg ne gondolj bátrabbnak, mint vagyok! Fritz
Rottmann teljes beleegyezését bírom a leánykérést illetQen.
Anyja kissé megborzongott.
Rottmann úr helyesli, hogy megkéred a leánya kezét?
Nemcsak hogy helyesli, de egyenesen a kívánságára történik,
anyám!
Erre Heinz elmesélte, mit beszéltek ezzel kapcsolatban a fQnökével.
Majd szinte könyörögve folytatta:
De ez az egész ugye köztünk marad, anyám? Käte-nek sem
szeretnék errQl szólni, mert nem akarom megzavarni Carla iránti
elfogulatlanságát.
[ Pobierz całość w formacie PDF ]